A művészkerékpár a teremkerékpározás különleges formája. Ötvözi a kétkerekű hajtásának élményét az akrobaták ügyességével. Hihetetlen mozdulatok, fergeteges trükkök, mesteri egyensúly és látványos művészi elemek tarkítják a sportág ezen formáját. A legutóbbi világkupán 4. helyezést elért, a világranglistán pedig jelenleg 2. helyen álló, a sportág ikonjának számító Schön Martinnal beszélgettünk az elérd eredményről, illetve a célokról.
Mióta csinálod a sportot, néhány régi emlék, élmény amiért beleszerettél?
19 éve művészkerékpározom. Engem maga a mozgásforma fogott meg a sportágban. Mindig is szerettem feszegetni a határaimat az egyensúlyozásban, úgyhogy minden egyes elem tanulását élveztem. A versenyeken pedig minél kevesebb hibával kell bemutatni, amiket tudunk. Ehhez mindig a tökéletességre kell törekedni, ami szintén egy számomra szimpatikus elem, kihívást jelent. Azért tudok még ennyi év után is lelkesen edzésre menni, mert a sport mindig adott valami pluszt. A legfontosabb a sok szép eredmény, amit elértem, de ha épp nem ment úgy a verseny, akkor is eljutottam gyönyörű helyekre, megismertem sok kedves, értékes embert, sportolót, amikből barátságok alakultak ki.
Mit jelent számodra a mostani eredmény?
Örültem a világkupa 4. helyezésnek. Jól sikerült a gyakorlatom és most sikerült megelőznöm a cseh ellenfelemet, aki június elején az EB-n megvert. Miután leversenyeztem, bíztam benne, hogy a svájci srácot is sikerül lehagyni, de ő stabil volt, mint általában mindig. Azt hiszem még van mit finomítani a gyakorlatomon.
Hová helyeznéd magad a világ mezőnyében?
Világbajnoki 5. hely az eddigi legnagyobb eredményem még 2013-ból. De az egy jól sikerült VB volt, ahol több, nálam jobb sportolót sikerült megelőzni. Most már nekem van a VB mezőnyben az 5. legjobb indulópontom, tehát az 5. legerősebb gyakorlatom. Ezt viszont szépen be is kell mutatni, hogy egy jó helyezés legyen belőle. Valamint Németországban azért van jó néhány sportoló, akik jobbak nálam, de VB-re csak a két legjobb juthat ki. Persze ez minden sportágban így van.
Szerinted van a sportágnak/szakágnak célja, víziója?
Van, egyértelműen. Szerintem minden sportágnak a legnagyobb siker, ha bekerül az olimpiai játékok programjába. Nálunk is álmodoznak erről néhányan, de ennek egyelőre nincs realitása. A cél egyszerűen a sportág terjesztése, népszerűsítése. Azért is, hogy fenn tudjon maradni a szakág és azért is, hogy a jelenleg sportoló, a szakágban tevékenykedő edzők, segítők is nagyobb elismerésben részesüljenek. A világkupa-sorozat is ezért jött létre ebben az évben.
Mik a rövid és távlati céljaid?
Sportolói részről már a rövid távú tervek közé sorolom a legnagyobb célomat, a VB-dobogós helyezést. Idén nem én vagyok a legesélyesebb egy bronzéremre, de bármikor kijöhet úgy a lépés. A távlati célok között nekem is a sportág népszerűsítése szerepel, amin már dolgozom is pár éve, de a végét nem lehet meghatározni, inkább csak a módját.
Mi kell ahhoz, hogy ezeket elérd?
A dobogós helyhez első sorban rengeteg idő és energia, amit a felkészülésbe teszek. De idén jöttem csak rá, hogy mennyire fontos a mi szakágunkban is a külföldi versenyzés erősebb mezőnyben. A sok verseny nagy versenytapasztalatot ad, amit nem lehet helyettesíteni itthoni edzésekkel. Ehhez viszont még több idő, energia és már pénz is kell.
A sportágnépszerűsítés szintén idő és energiaigényes, csak nem annyira kötött és nem szükséges hozzá olyan rendszeresség, mint az edzésekhez. Számos módja lehet, próbálkozni kell kreatív ötletekkel.