MKSZ hírek

125 éves a Magyar Kerékpáros Szövetség

Ma ünnepli fennállásának 125. évfordulóját az 1894. május 3-án Budapesten alapított Magyar Kerékpáros Szövetség. Az ország egyik legrégebbi sportszövetsége mára talán az egyik legdinamikusabban fejlődő, hazánkban is egyre népszerűbb sportágának versenykereteit adja meg. De hogyan is kezdődött a bringasport története? 

Egy országos kerékpáros szövetség megalakulásának szükségességéről már 1885 óta beszéltek a fővárosban, a Budapesti Kerékpáros Egylet keretei közt, bizottságot is alakítottak a szervező munkára, de többszöri kísérlet után sem jártak sikerrel. Az országos szövetség létrehozására irányuló erőfeszítéseket először 1889-ben koronázta siker, Szombathelyen alakult meg a Magyar Kerékpáros Szövetség. A város központiatlan fekvése és a fővárosiak féltékenysége, de nem utolsósorban az alapos szervezés hiánya, mindössze két hónapi működésre korlátozta életét.

“A nehéz időben szerencsére mindig jelentkezik „mentőangyal”, Gerenday György személyében kitűnő szervező képességű és remek diplomáciai érzékű sportember lépett a színre. Munkálkodása nyomán 1894. május 3-án a Városligeti tó melletti, a mostani Vajdahunyad várral szembeni nagyvendéglőben megalakították a Magyar Kerékpáros Szövetséget. Az alapszabályokat Bláthy Ottó Titus és Balogh Hugó készítette el. Az alakuló közgyűlés elnöki tisztét, korelnökként Hackenberger Zsigmondi a Pozsonyi KE tagja látta el. Elnök a szövetség létrehozásán sokat fáradozó Gerenday György, alelnök Bláthy Ottó Titus, míg első főtitkár Balogh Hugó lett.

A szövetség komoly munkához látott, először is elhatárolta az un. professzionalista (hivatásos) és az amatőr sportot. A nemzetközi szabályok alapján kidolgozta a hazai szabályokat és ezeket országszerte kötelezővé tette. A vidéki központokban sorozatban rendezett vándorgyűléseket. A rendcsinálás egyik legfontosabbika az országos bajnokság szabályos kiírása és rendezése volt.

Az 1 és 10 km-re kiírt pályabajnokságot az MTK színeiben versenyző Rottenbiller János nyerte. Győzelmeivel megnyitotta a magyar kerékpáros bajnoki címet viselők hosszú sorát. De nevéhez fűződik a versenygumi, a singó hazai bevezetésének érdeme is. Futamaiban a nyers erőn kívül a taktika fegyverével is ő küzdött először.

A látványos pályaversenyek mellett az országúti kerékpársport is az érdeklődés középpontjában maradt. Megrendezték a 228 km-es Budapest—Pécs közötti távversenyt, amelyben Philipovich Emil 10 óra 52 perces idővel győzött. 1895 végén a szövetség már 181 tagegyesületet és 4371 leigazolt kerékpárost számolt tagjai sorában. A kerékpárral rendelkezők számát 90 000 főre teszik a korabeli statisztikák. (…)

A nem versenyző, de igazolt kerékpárosok között a túrázás volt a legkedveltebb szórakozás. Ha figyelembe vesszük az akkori útviszonyokat, ezt a sporttevékenységet sem lehet lebecsülni. Az egyetlen  napon teljesített legnagyobb táv díját ifj. Porta Jenő kapta, 291 km megtételéért. A versenyek sorában nem egy nemzetközi volt. A monarchia soknemzetiségű területének minden helyéről érkeztek ilyenkor versenyzők.” – írta Szittya Rezső a magyar kerékpározás kezdeteiről szóló könyvében.

dr. Gerenday György

A Magyar Kerékpáros Szövetséget 1894.május 3-án a Városligetben alapították. Első elnökünknek Dr. Gerenday Györgynek a kerékpáros szövetség alapításán túl szerepe volt a MOB megalapításában. Társelnöke, majd 1904 után alelnöke is volt az olimpiai mozgalomnak. A Magyar Olimpiai Bizottságot, az első újkori olimpiára készülve, 1895. december 19-én alapították meg a Nemzeti Torna Egylet épületében. Ekkor még Olimpiai Játékokat Előkészítő Bizottságnak hívták. A bizottság felállítását Kemény Ferenc szorgalmazta, aki Pierre de Coubertinnel együtt tanult a Sorbonneon, s tevékenyen részt vett az ókori olimpiai játékok újjáélesztésében.
Honnan
Szittya Rezső: A magyar kerékpáros sport vázlatos története, Magyar Kerékpáros Szövetség 1944.

Kapcsolódó hírek

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Back to top button
Close
Close
X
X