A Magyar Kerékpáros Szövetség pálya szakágvezetőjeként frissen kinevezett Telegdi Attila neve ismerősen csenghet a magyar sport világában. Bár eddig főként a rövidpályás gyorskorcsolyázásban ért el kiemelkedő sikereket, most új kihívásként a pályakerékpározás fellendítésén dolgozik. Interjúnkban a sporthoz fűződő kapcsolatáról, eddigi tapasztalatairól és jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
A kerékpársport és a gyorskorcsolya kapcsolata
“Bár eredetileg a gyorskorcsolyázás világából érkezem, a kerékpársport sem állt távol tőlem” – kezdte Telegdi Attila. “Pécsi származású vagyok, és ott kezdtem el a versenysportot, először gyorskorcsolyázóként. Mivel a szárazföldi felkészülési időszakban a kerékpározás mindig is kiemelt szerepet játszott, rengeteget edzettünk együtt bringásokkal, és szinte természetes módon kapcsolódtam be a kerékpársportba.”
A gyorskorcsolyázók körében nem ritka a kerékpározás, hiszen a sportágak közötti átjárhatóság lehetőségeket nyit meg a sportolók számára. Telegdi több példát is említ erre: “Jászapáti Petra esete jól mutatja ezt, hiszen ő is a jeges sportokból érkezett, és sikeresen debütált a pályakerékpárban.” Hasonlóképpen Kercsó-Magos Zsuzsa is a gyorskorcsolyázás és a pályakerékpár kapcsolatának egyik ékes példája. “És ne feledkezzünk meg Szabolcsi Szilviáról, aki az eddigi legeredményesebb pályakerékpáros és gyorskorcsolyázó, aki a 2000-es athéni olimpián pályakerékpározóként 5. és 12. helyezést ért el.”
Tudományos szempontok
Telegdi Attila nemcsak a versenysport világában, hanem az akadémiai és sporttudományos területen is aktívan tevékenykedik. Jelenleg a Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen egyetemi adjunktusként dolgozik, ahol a téli sportok csoportját vezeti. Kutatási területe a sportpedagógia, azon belül is a „long-term development” azaz a hosszú távú sportoló-fejlesztés, amely a fiatal tehetségek optimális fejlődését célozza meg. Baji Istvánnal közösen adaptálta hazai körülményekre dolgozta ki ezt a módszertani rendszert, amely a jeges gyorskorcsolya sportágakban már sikeresen meghonosodott. A rövidpályás gyorskorcsolyában szerzett tapasztalataira alapozva úgy érezte, hogy az ott kialakított struktúrák és fejlesztési stratégiák a pályakerékpározás területén is alkalmazhatók lennének, amelyre külföldi (pl.: kanadai, írországi, nagy-britanniai) minták is vannak. A Magyar Kerékpáros Szövetség szakágvezetői pozíciójára való jelentkezését részben az a kihívás is motiválta, hogy ezt az innovatív szemléletet áthozza és adaptálja a kerékpársportba.
Szakmai tapasztalat és olimpiák
Telegdi Attila eddigi karrierje figyelemre méltó: edzőként és sportvezetőként öt olimpián vett részt, és az általa irányított rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott történelmi sikereket ért el. “2010-ben már a válogatott szövetségi kapitánya voltam, majd 2018-ban a férfi váltónkkal olimpiai bajnoki címet szereztünk. 2022-ben Liu Shaoang lett az első magyar egyéni olimpiai bajnok a téli sportok történetében. Ezek a sikerek azt mutatják, hogy megfelelő háttérrel és stratégiával komoly eredményeket lehet elérni.”
A gyorskorcsolyában megszerzett tapasztalatokat most a pályakerékpározásban szeretné kamatoztatni. “A rövidpályás gyorskorcsolya és a pályakerékpár között számos párhuzam van. Mindkettő robbanékony, gyorsasági alapú sportág, ahol a taktikai felkészültség kiemelten fontos. Éppen ezért biztos vagyok benne, hogy a sporttudományos és edzéselméleti módszerek, amelyeket a korcsolyázásban alkalmaztunk, sikeresen átültethetők a kerékpársportba is.”
Jövőkép és stratégiai célok
Telegdi kiemelten kezeli az utánpótlás-nevelést és a sportági átjárhatóság megteremtését. “Fontos, hogy a fiatal versenyzők több szakágat is kipróbáljanak, mert ezzel szélesebb körű képességekre tesznek szert. Az országúti, a mountain bike és a BMX versenyzők számára is nagy előnyt jelenthet, ha pályakerékpáros tapasztalatokat is szereznek.”
A szakmai munkát egy jól felépített csapat támogatja: “Az utánpótlás-nevelésért Szabolcsi Szilvia felel, míg a felnőtt versenyzők szakmai munkáját Lovassy Krisztián irányítja. Emellett Kercsó-Magos Zsuzsa sportszakmai koordinátor is segíti a munkámat Müller Péter technikai menedzser mellett, akik rendkívül nagy tapasztalattal rendelkeznek a sportágban. Egy ilyen csapattal hatékonyan tudunk dolgozni.”
Edzőképzés és nemzetközi kapcsolatok
“Az egyik legfontosabb feladatunk az edzőképzés fejlesztése” – mondja Telegdi. “A Testnevelési Egyetemen már dolgozunk azon, hogy a képzéseket még inkább gyakorlatorientáltabbá tegyük. A fiatal edzőknek szükségük van arra, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a pályán.”
A nemzetközi kapcsolatok is nagy szerepet kapnak a fejlesztési tervekben. “Felvettük a kapcsolatot több külföldi csapattal, és célunk egy közép-európai versenyrendszer létrehozása, amelyben magyar versenyzők is folyamatosan részt vehetnek. Ez biztosítja számukra a megfelelő fejlődést, anélkül, hogy nagy távolságokat kellene utazniuk a versenyekért.”
Infrastruktúra és a BringaAréna fejlesztése
Bár Magyarország végre rendelkezik egy modern velodrommal, a Bringa Arénával, az infrastruktúra továbbfejlesztése még elengedhetetlen. “A pálya fűtése és hűtése jelenleg nem megoldott, ami különösen télen okoz problémát. Az utánpótlás számára ez nagy nehézséget jelent, és a sprinterek sem tudják megfelelően elvégezni az edzéseiket. Hosszú távon a célunk, hogy ezek a körülmények javuljanak, illetve, hogy több fedett pályát is építsünk Magyarországon.”
Olimpiai tervek: 2028 és 2032
A következő nagy mérföldkövek a 2028-as Los Angeles-i és a 2032-es Brisbane-i olimpia. “A célunk egyértelmű: szeretnénk kijuttatni magyar versenyzőket az olimpiára. Ehhez a teljes utánpótlás-nevelési rendszert úgy kell felépítenünk, hogy az a lehető legjobban támogassa a sportolóink fejlődését.”
Emellett kiemelt figyelmet fordítanak az életpályamodell kialakítására is. “Szükség van arra, hogy a sportolók a tanulás és a versenysport között egyensúlyt találjanak. A kettős életpálya modell elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatal versenyzők hosszú távon is a sportágban maradjanak.”
Összegzés
Telegdi Attila új szerepkörében ambiciózus célokat tűzött ki maga elé. Az utánpótlás-nevelés, az edzőképzés, az infrastruktúra fejlesztése és a nemzetközi kapcsolatok erősítése egyaránt kulcsfontosságú a pályakerékpársport fejlődésében. “Hiszem, hogy a megfelelő stratégiai tervezéssel és kitartó munkával a magyar pályakerékpározás is felzárkózhat a nemzetközi élmezőnyhöz” – zárja gondolatait.