Merlier révén hazai győzelem az EB-n
A junior nőknél Tóth Réka 12., a férfi mezőnyversenyt nem fejezték be a magyarok
A hazai közönség örömére a belga Tim Merlier győzött a limburgi országúti kerékpáros Európa-bajnokságot lezáró vasárnapi férfi mezőnyversenyben, amelyet a magyar indulók nem fejeztek be.
A Heusden-Zolder és Hasselt közötti 222,8 kilométer hosszú, 1273 méter szintemelkedésű távon Pelikán János, Fetter Erik és Karl Ádám volt ott a mezőnyben. Utóbbi próbálkozott egy ízben a korai szökésbe kerüléssel, ám a végül eltekerő ötfős csoportban nem volt ott. Ehhez a bolyhoz meglepően közel tekert a legjobb sprintereket felvonultató mezőny, a sík terepen gyors tempóban indult a verseny. A táv derekán egy nyolcfős csoporttal – benne a világbajnok Mathieu van der Poellal – együtt Fetter is megindult, de aztán utolérte a mezőny ezt a sort, majd Karl is próbálkozott harmadmagával sikertelenül, a korai szökevényeket pedig utolérte a mezőny. Ezután is sorra indultak a támadások a kockaköves szakaszokkal tarkított részeken – immár magyar résztvevők nélkül -, a világbajnok Van der Poel négyszer is tempót váltott rövid időn belül, a megindulások nyomán zsugorodó méretű mezőnyben már egyik magyar sem volt ott hatvan kilométerrel a cél előtt.
A hajrához közeledve egy ígéretes hatfős csoport izzasztotta a belgák és olaszok vezette mezőnyt, benne Van der Poellal, a címvédő és olimpiai bronzérmes francia Christophe Laporte-tal, valamint a korábbi világbajnok dán Mads Pedersennel, de 25 kilométernél befogták ezt a bolyt is. A hasselti záró körözésen is többen kíséreltek meg eltávolodni, ám a sprintben érdekeltek, elsősorban az olaszok rendre befogták őket. Így mezőnyhajrá döntött, amelyben a világversenyeken szokatlan módon a belgák két topsprinterük, Tim Merlier és Jasper Philipsen miatt kettébontották a csapatot és két sprintvonatuk is mérkőzött a norvégokkal, olaszokkal, hollandokkal és franciákkal. Philipsen belső íven hajrázott az enyhén kanyarodó “célegyenesben”, Merlier viszont nagyobb íven is gyorsabb tudott lenni valamennyi riválisánál. A 31 esztendős sprinter két évvel ezelőtt harmadik volt a kontinensviadalon, ezúttal pedig – első belga férfiként – Eb-győztes lett, és ő viselheti egy éven át az Európa-bajnokot illető megkülönböztető trikót. Másodikként a 2022-es Tour de Hongrie székesfehérvári szakaszán győztes, tavaly Eb-bronzérmes holland Olav Kooij ért célba, az észt Madis Mihkels pedig meglepetésre állhatott dobogóra azzal, hogy centikkel megelőzte a végül negyedik Philipsent. Összesen 79-en értek célba a 128 rajthoz álló bringás közül, a három magyar induló nem fejezte be a versenyt.
A junior nők mezőnyében Tóth Réka képviselte a magyar színeket, a szűk 73 kilométeres távon a győztes holland Puck Langenbarggal azonos idővel a 12. helyen ért célba. Réka a versenyét következőképp értékelte:
“Az idei Európa Bajnokság életem legkaotikusabb élménye volt. Kipihenten és jó formában vártam a versenyt. A lassú rajttal együtt 81 km-es volt a táv (a verseny 72,9 km volt). Zolderben rajtoltunk, majd Hasseltben 3 kört tettünk meg a városi körön. Technikás pálya volt, sok kanyarral, járdaszigettel, körforgalommal és útszűkülettel.
Sok támadás volt, de senkinek se sikerült elszakadnia. A helyezkedés most nem ment túl fényesen, de a mezőnyben maradva sok energiát takarítottam meg. A kanyarok és a kigyorsítások miatt folyamatosan fékezgetni kellett, az út változó szélessége miatt pedig hol feltorlódott, hol szétterült a mezőny. Ezek miatt sok esés volt. Sose láttam még egy versenyen ennyi tömegbukást. Nagyjából 20 km-nél, a körforgalomnál esett előttem egy spanyol lány én pedig átmentem rajta és elestem. Gyorsan fel tudtam állni és szerencsére a bicómnak se lett nagyobb baja, de onnantól nagyon féltem. Még láttam és hallottam eséseket, de az összes sokkal rosszabb volt. A körpályán sokszor hátra csúsztam, nehezen tudtam tartani a pozíciómat. Az utolsó kör elején szintén volt egy nagy esés, de szerencsére az is mögöttem történt. A sprint előtt a mezőny szétterült, én jobb oldalt próbáltam előre menni a belgák kerekén. Nem nagyon haladtak, egy kicsit elsodródtam mögülük, és középen próbáltam előre menni. A cél előtt nagyjából 150 méterrel hallottam, hogy valaki elesik tőlem balra, a következő másodpercben pedig a jobb oldalamon esett egy dán lány, ezért enyhén balra kerültem. Kicsit be voltam szorítva, későn döntöttem el, hogy bemegyek középre, ezért sajnos nem tudtam igazán jót sprintelni. Kicsit csalódott vagyok, mert több volt benne, de örülök, hogy nem lett semmi komolyabb bajom.”
