Megkezdődött a debreceni VeloPark építése
Megkezdődött Debrecenben a majdani olimpiai velodromot is magába foglaló VeloPark építése, amelyre a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) is edzőközpontként tekint. Arról, mekkora jelentősége is van ennek a beruházásnak, dr. Princzinger Péterrel, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökével beszélgettünk.
Mondjuk el azoknak, akik nincsenek benne a kerékpározás napi világában, mi épül Debrecenben?
Hadd kezdjem azzal, hogy a kerékpársport jelenleg tíz szakágban működik, ezek az országúti, a pálya, a cyclocross, a MTB olimpiai cross, a MTB downhill, a BMX olimpiai cross, a BMX freestyle, a kerékpárlabda, a művészkerékpár, valamint a parakerékpár, és ami a lényeg, hogy ezeknek mind sajátos létesítmény-igénye van.
Egy több szakaszból álló fejlesztés első ütemében egy cyclocross pálya, és egy országúti edzőkör egyik felének építése kezdődött meg most. A második ütemben készül egy csarnok, amely amellett, hogy 450 négyzetméternyi fedett edzési lehetőséget kínál, 150 nm-en ad helyet öltözőknek, szociális helyiségeknek. Ez az épület a VeloPark off-road központjaként szolgál. A projekt harmadik ütemében épül meg a velodrom, az országúti edzőkör – más néven kritérium pálya – másik fele és az olimpiai BMX cross pálya. A velodromban mobil parkettarendszer segítségével kialakíthatók a terem szakágak – a kerékpárlabda és a művészkerékpár – pályái is.
Végeredményképpen tehát egy olyan komplexum jön létre, amely a 10 szakágból 8-nak az edzéseit és a versenyeit ki tudja szolgálni, mégpedig világszínvonalon, az év 365 napján, motorizált járműforgalomtól védett területen. Mivel Debrecen az Alföldön helyezkedik el, a MTB XC és a DH szakágak edző- és versenyközpontját értelemszerűen nem itt, hanem a Bükkben alakítjuk ki, az ottani utánpótlás-nevelő tagszervezetünkkel, a Kis-Galya KSE-vel és Bükkszentkereszt településsel stratégiai együttműködésben.
Ami a velodromot illeti: Idén volt 125 éves a régi millenáris. Szép kort ért meg, végleg elköszönhetünk tőle?
A Millenáris velodrom a méretei, geometriája, illetve lerobbant műszaki állapota okán évek óta nem alkalmas kerékpárversenyek, pláne nem külföldiek részvételével zajló sportesemények rendezésére.
Bár Milli bontása lehangoló gondolat, de tárgyalunk a Magyar Korcsolyázó Szövetséggel arról, hogy egy 200 méteres nyitott betonpálya készüljön az egyik, műemlékként megmaradó pályaíven belül. Emellett pedig készül a 200 méteres, sátor fedésű, fa edzőpálya a kőbányai bringaparkban. Végső soron, úgy tervezzük, hogy három pálya fog működni Magyarországon.
A bécsi Ferry Dusika Velodrom bezárása után jelenleg a magyar versenyzők számára elérhető legközelebbi fedett pálya Novo Mesto-ban (Szlovéniában), a következő Pruszków-ban (Lengyelországban) van.
Lehet, hogy sokan nem is tudják, mi az a cycloross. Mi a jelentősége ennek a műfajnak és ennek a pályának?
A cyclorcoss jelenleg az egyik legnépszerűbb, és egyre népszerűbb szakág, melynek versenyeit jellemzően október-novembertől január-februárig rendezik. Nagy hagyományai vannak a nyugati országokban. Itthon korábban az egyébként országúton és montiban versenyző elit és a master versenyzők „őrületének” tartották. Mostanra azonban elfoglalta a helyét az utánpótlás-nevelésben is, a versenyrendszerben is.
Jelenleg ebben a szakágban ejti ámulatba a világot a legeredményesebb versenyzőnk, az MTB XCO olimpiai 4. helyezett Vas Kata Blanka, aki a cyclocross szezon második világkupa futama után épp vezeti az U23-as világranglistát.
Nem csak a bringás infrastruktúra, de a bringások maguk is fejlődnek. Milyen szoros az összefüggés?
A kerékpársport előtt álló legnagyobb kihívás ma a „kellően széles” utánpótlás-bázis kialakítása, azaz a gyerekek (és a szüleik) megszólítása, egy sikeres toborzási program elindítása. Ami azután megteremti a szisztematikus válogatás lehetőségét, hogy végül, a folyamat végén évről évre „kitermelje” a rendszer a jövő Lovassy Krisztiánjait, Szalontay Sándorjait, Valter Attiláit, Dina Mártonjait, FetterErikjeit, Benkó Barbaráit, Vas Kata Blankáit.
Ehhez mindenekelőtt megfelelő – biztonságos, a UCI szakmai követelményeinek megfelelő – infrastruktúrára van szükség. Ha infrastruktúra van, akkor minden van. Akkor a szülők el merik engedni a gyerekeinek kerékpározni, akkor van megfelelő lehetőség az edzők képzésére és továbbképzésére, akkor van tere a versenybírók képzésének és a számukra alapvető gyakorlati készségek elsajátításának. Egy ilyen infrastruktúra egy Debrecen méretű város és közel-távoli vonzáskörzetének általános iskolás korú gyerekeinek létszámával úgyszólván törvényszerűen biztosítja az „utánpótlás-piramis” működését.
A célunk az, hogy ezen a különleges infrastruktúrán olyan szakmai munka folyjon és olyan személyi fejlesztések történjenek, amelyek már középtávon is ígéretes, majd sikeres versenyzőket adnak a magyar kerékpársportnak, akik majd nemzetközi szinten is dicsőséget hoznak az országnak.
Nem kell feltalálnunk a melegvizet: elég kitekintenünk a szomszédos Szlovéniába, amely kicsiny mérete és alacsony lakosságszáma ellenére a kerékpársportot uraló nagyhatalommá lett. A titok az, hogy nincs titok: a megfelelő szakemberek a megfelelő infrastruktúrán, korosztályonként tervszerű, egymásra épülő munkát végeznek – 50 éve. Fontos tehát a nemzetközi kitekintés, a külföldi példák tanulmányozása, és azoknak a magyar valóságra történő adaptálása. A debreceni VeloPark megálmodóit a holland és belga kerékpáros parkok, azok filozófiája, az ott folyó szakmai munka inspirálta.
Ennek a gondolkodásmódnak a jegyében történelmi összefogás jött létre Debrecenben, négy év előkészítő munka után DSI Cycling Team néven közös csapatot hoz létre a DKSI és a Debreceni Sportcentrum-Sportiskola, megteremtve az „utánpótlás-piramis” egyes szintjei közötti munkamegosztást. Az utánpótlás korosztályokból kinövő sportolók számára egyenes az út vezet az U23-as és a felnőtt csapatok edzéseire, versenyeire.
Az MKSZ vezetése a projekt első elemére (országúti kör és állandó CX pálya) olyan pilot programként tekint, amelynek sikere meggyőzheti a döntéshozókat, hogy érdemes az MKSZ stratégiája mögé felsorakozó klubok számára néhány hektár méretű területet biztosítani, és azon állandó kerékpáros infrastruktúrát létesíteni.
Egy elnöknek és egy elnökségnek személy szerint mit jelent átadni egy ilyen létesítményt?
Mi ezzel kelünk és ezzel fekszünk. Rosszul alszunk aznap, amikor a debreceni velopark projekt ügyét egy lépéssel nem tudtuk előmozdítani.
Egy ilyen fejlesztés sosem egy vagy két ember személyes teljesítménye, még ha vannak is egy-egy ilyen projektben kitüntetett szereplők. A projekt komplexitása és hatalmas forrásigénye miatt sok ember és intézmény összefogásának és közös erőfeszítésének az eredménye lehet. Ehhez kellett Debrecen város fogadókészsége, a polgármester és munkatársainak együttműködési szándéka és tényleges munkája, az MKSZ elnökség támogatása, az elnökség részéről a projekt ötletgazdájának, egyúttal kijelölt koordinátornak az eltökéltsége, a BFK vezetőinek és szakembereinek, valamint a BMSK munkatársainak konstruktív, problémamegoldó attitűdje. Döntéshozók, vezetők, valamint az operatív aprómunkát végzők megoldás orientált hozzáállása – egy közös cél érdekében.
Ma ott tartunk, hogy a város által biztosított 24 labdarúgó pályányi területen dolgoznak a munkagépek, november-decemberben már teszteljük a cyclocross pályát, használhatjuk a kritérium pályát, azután fokozatosan készül el a fejlesztés többi eleme, hónapról hónapra újabb pályákat vehetnek birtokba a bringások.
Az MKSZ stratégiája négy pilléren áll: ebből az első az infrastruktúra fejlesztése. Ez az előfeltétele a további háromnak: a versenyeztetés feltételei javításának, a személyi feltételek erősítésének, továbbá a szövetség működési és kommunikációs folyamatai fejlesztésének. Értelemszerű, hogy ha lesz Magyarországon egy világszínvonalú kerékpáros edző- és versenyközpont, akkor nem kell mindig külföldre utaztatnunk a sportolóinkat, hiszen a külföldi versenyzők fognak ide látogatni. Így a magyar versenyzők itthon mérhetik össze erejüket, de nemzetközi mezőnyben, a nemzetközi szaktekintélyek házhoz jönnek, sportolóink, edzőink tőlük tanulhatnak.
Mekkora a jelentősége annak, hogy a UCI nemzetközi edzőközpontként tekint a fejlesztésre?
Jelentőségében ez a fejlesztés a millenáris velodrom (1896) vagy a TF alapításához (1925) fogható: a következő 100 évre meghatározza a magyar kerékpársport, de általában a magyar versenysport életet.
A tíz kerékpáros szakág közül hat – az országúti, a pálya, az MTB olimpiai cross, a BMX olimpiai cross, a BMX freestyleés a para-sport – szerepel az olimpiai, illetve a paralimpiai játékok programján. Sőt mi több, az atlétikai és az úszó számok után a kerékpárban adják a legtöbb érmet!
Amikor a projekt minden eleme elkészül, reményeink szerint ez 2024 lesz, akkor egy Európában egyedülálló verseny helyszínnel, egyúttal edző- és oktató központtal fogunk rendelkezni, amely – Debrecen közlekedési adottságait, szálláshely- és vendéglátási kapacitásait, illetve az egyetem teljesítmény-diagnosztikai hátterét is a háta mögött tudva – önmagában is vonzó lesz a környező országok kerékpáros csapatai számára, de vágyott célpontja lesz a UCI solidarity programok által támogatott országok válogatottai számára is. Ha eddig nem létezett volna az „edzőtáborturizmus” fogalma, akkor ez a komplexum bizonyára életre hívja.
Ha érzékeltetni próbálom ennek a jelentőségét a nemzetközi sportkapcsolatok szempontjából, azt mondanám, hogy Magyarország nem kér a UCI-tól, hanem egyenrangú partnerként szolgáltatást kínál a világ kerékpársportja számára!