Nem megénekelt hősök: Peák Barnabás
Minden kerékpáros más és más úton jut el a profi szintre. Az útjuk során gyakran találkoznak olyan emberekkel, akiknek utólag sokat köszönhetnek, hisz talán nélkülük nem sikerült volna beteljesíteni az álmaikat. Ezek azok a személyek, akik önzetlen, gondoskodó és segítőkész munkájukkal egyfajta nem megénekelt hősökké válnak. A Mitchelton-Scott sajtósa Peák Barnabással beszélgetett, hogy megtudhassa, ki volt ez a hős a magyar kerekes életében.
Meg tudnál-e nevezni egy olyan személyt, aki nagyban befolyásolta a pályafutásod alakulását?
– Az a személy, aki igazán segített nekem, az Jean-Jaques Henry volt, aki 2018-ban foglalkozott velem a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség edzőközpontjában.
Pontosan mit tett azért, hogy a segítségedre legyen?
– Sokat tanultam tőle a kerékpárkezelésről, a versenytaktikáról, megtanította, hogy miként kell frissíteni a versenyek során, hogyan kell alkalmazkodni a versenyszituációkhoz.
Miért volt számodra olyan fontos ez az időszak?
– Egy számomra nehéz időszakban dolgoztunk együtt, amikor hosszú hónapokig távol voltam az otthonomtól, hisz Svájcban egy kicsi szobában éltem, ahol még az internet is akadozott, és minden étkezéshez hat kilométert kellett utaznom. Jean-Jaques motivált és lelkesített, annak ellenére, hogy időnként a helyzet igencsak nehéz volt.
Gondolod, hogy az ő segítsége nélkül is itt tartanál ma?
– Biztos vagyok abban, hogy a segítsége az életemre és a karrieremre is befolyással volt. Ő tényleg segített nekem az egészséges és motivált gondolkodásmód elsajátításában, aminek hatására később a Quick-Step Floors gyakornoka, majd a Mitchelton-Scott profi versenyzője lettem.
Van-e még valamilyen napi szintű befolyása a karrieredre?
– Régóta nem találkoztunk, de gyakran eszembe jutnak azok a dolgok, amelyeket a versenyek során tanított nekem. Nagyon remélem, hogy büszke rám.
Gondolod, hogy ő maga is rájött arra, hogy mennyit is segített neked?
– Sok versenyző megfordult a kezei alatt, például Bradley Wiggins is volt a mentorálltja, tehát kétlem, hogy emlékszik mindenre, de remélem, tudja, hogy mekkora szerepe volt abban, hogy profi lehessek.
Milyen tulajdonságai inspirálnak téged?
– Mindig nyugodt volt, még akkor is, amikor olyan témákról beszélt, amelyek feldühítették.
Járt-e már valamelyik profi versenyeden?
– Még nem sok olyan versenyen indultam, ami kiemelt szerepet kapott volna a televízióban, de tudom, hogy néhány sikerem híre eljutott hozzá, és remélem, hogy még sokszor láthat majd versenyezni. Köszönöm Jean-Jaques Henry!