„A kerékpársport fel tud zárkózni”

Ahogyan a múlt héten megírtuk, egy március elején megjelent kormányhatározat szerint, idén a Magyar Kerékpáros Szövetség fejlesztési céljainak megvalósítására a költségvetésből 200 millió forint többlet támogatás jut. Az MKSZ a támogatást nem fordíthatja a napi működésre, hanem csak a szövetség sportágfejlesztési stratégiájában meghatározott célokra. Ilyen cél a hazai versenyek színvonalának emelése, az utánpótlás-nevelés, az edző- és sportszakember képzés fejlesztése vagy a kommunikáció javítása. Az infrastruktúra fejlesztése, a pályák építése és színvonalának javítása másik forrásból várható. A támogatás kapcsán dr. Princzinger Péterrel, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökével beszélgettünk. Ez egy rövid kedvcsináló, a teljes cikket ne felejtse el elolvasni a Turizmus & Vendég áprilisi számában!

Az MKSZ elnöke elmondta, az a kiindulópont, hogy legyen minél több olyan kerékpáros verseny, ami szakmailag megfelelő színvonalon zajlik. A minőségi ugrást az jelzi, ha egy versenyen olyan komoly csapatok és versenyzők vesznek részt, amelyek miatt már a média is megjelenik, fontos továbbá, hogy olyan minőségű legyen maga a “média-produkció” is, hogy az már eladható legyen. Ez után jön az, hogy ezt, mint attrakciót – kerékpáros szaknyelven szólva – “fel kell vezetni”, promotálni kell az eseményt megelőző hetekben, hónapokban. Ez már túlmutat egy kerékpárversenyen. Ekkor már – amellett, hogy egy sportesemény – a kerékpár a rendező város/régió/ország az arculatát, imázsát erősítő marketing eszköz. A turisztikai marketinget onnantól kezdve érdekli a sportesemény, amikor annak az országmárka szempontjából is van saját hozzáadott értéke.

Azt nem nehéz belátni, hogy például a francia országmárkának a Tour de France fontos eleme. Ugyanez adja a másik két, klasszikus 21 napos viadal az olasz Giro d’Italia és a spanyol Vuelta d’Espagna jelentőségét. dr. Princzinger Péter szerint az, hogy Magyarországról, rólunk magyarokról mint gondolnak a külföldiek, egy komplex dolog. Elsőre nem a kerékpárra gondolnak, hanem a csodálatos táji értékeinkre, egyedülálló vízkészletünkre, a jó borokra, a gasztronómiára. Az MKSZ elnöke úgy gondolja, mindezekhez a kerékpársport is fel tud zárkózni: a pozitív, vonzó országképhez a kerékpársport is hozzá tud járulni. Ha másért nem, akkor azért, mert olyan tájakon vezet a kerékpár versenyek útvonala, melyeket érdemes fotózni, filmezni. Az így készült anyagok pedig akár használhatóak a turisztikai marketing munkában is.

A magyar városok vezetői és a településfejlesztési szakemberek felismerték az ebben rejlő lehetőséget. A kerékpárversenynek van egy nagyon egyszerű, a dolog lényegéből adódó tulajdonsága: néhány órára vagy néhány napra összeköt olyan pontokat, amik között egyébként nincsen kapcsolat, és ezek így együtt, új formában jelennek meg és jutnak el a “nagyközönséghez”. Például Paks, Dunaújváros, Cegléd, Karcag, Miskolc, Jászberény a Tour de Hongrie-nak köszönhetően óriásplakátokon, sajtótájékoztatókon, TV-spot-okban, on-line média tudósításokban és ki tudja, hány ezernyi megosztás formájában hónapokon keresztül megjelentek, és együtt, egy produkció részeiként szerepeltek olyan “nagyágyúkkal”, mint Keszthely, Siófok és Budapest. A versenyt megelőzően, illetve a versenynapokon a televíziós összefoglalók az említett városokat bemutató, rövid imázs filmekkel kezdődtek. Ez olyan érték ezeknek a településeknek, amiért adott esetben fizetni is hajlandóak. Az MKSZ elnöke szerint a kerékpársport és a turisztikai marketing összekapcsolásában bőven rejlik még tartalék – a cél a szinergia hatások maximalizálása a következő években.

Ha kíváncsi arra, hogy a turizmus-vedéglátás szektor és a kerékpársport között milyen az együttműködés, az MKSZ kommunikációjának fejlesztése miképp növelheti az ország vonzerejét és mi köze van mindehhez az utánpótlás nevelésnek, akkor olvassa el a Turizmus & Vendég következő számát!