Hírek
- Kerékpárlabda
Sikerrel rendezték meg a Teremkerékpáros EB-t
A többszörös világbajnok német Lukas Kohl nyerte a művészi kerékpározás egyik leglátványosabb számát a férfi…
Bővebben » -
-
-
-
Szabályzatok
A kerékpárlabdáról
A versenypálya szabványos teremkerékpár-pálya méret, úgy a kerékpárlabdánál, mint a művészkerékpárnál. 14 méter hosszú és 11 méter széles. Ezt egy 30 cm magas, 60 fokban döntött palánk határolja. A pálya felülete nemzetközi versenyeken fa, vagy lakkozott fa felületű. A kapu belső mérete 2×2 méter. A kapufa vastagsága 3 cm és 5 cm között szabadon választott, anyaga: fém/acél.
A labda gömb formájú vászon borítja. A súlya 500 g és 600 g között van, az átmérője 17-18cm és a belseje faforgáccsal és lószőrrel van töltve. Lövéseknél a labda sebessége a 70-80km/h sebességet is elérheti.
A játék a labdával, a kerékpár kerekeivel és a testtel lehetséges, persze a kezek és a lábak alkalmazása nélkül (a kezekkel mindig a kormányt kell fogni, míg a lábaknak folyamatosan a pedálon kell lenniük), de a fejelés megengedett.
A csapatok 2 játékosból állnak: kapusból és védőjátékosból. Szükség esetén pozícióikat szabadon cserélhetik. A játékidő 2×7 perc felnőtt kategóriában, a két félidő között szünet van, amely 2 perc hosszú és utána a csapatok térfelet cserélnek. Junior kategóriában 2×6 perc és iskolás kategóriában 2×5 perc a játékidő.
A büntetőterületen belül,−vonallal határolt 2 méter sugarú félkör a kapu előtt−csak egy játékos védekezhet. A védőjátékos (kapus) itt kézzel megfoghatja a labdát. Az ellenfél csak akkor mehet be a büntetőterületbe, ha a labda is bent található és akkor is csak egy támadó. Amennyiben labda nélkül megy be a támadó játékos, abban az esetben a védekező csapat jön szabadrúgással.
A büntetőrúgás 4 méter távolságból kell elvégezni a büntető pontról. Büntetőrúgást vonnak maguk után: a durva szabálytalanságok, ha mindkét védő a büntetőterületen belül tartózkodik, stb. Abban az esetben, ha valamely csapat a palánk fölött kirúgja a labdát, akkor azon a ponton, ahol a labda elhagyta a játékteret az ellenfél jön labdaberúgással.
Szöglet esetén fix pontról kell elvégezni a szögletrúgást, úgy hogy csak egyszer érintheti a lövő játékos a labdát. A szögletpont 2 méter távolságra van az alapvonaltól és 4 méterre a középvonaltól. A szögletrúgást rálőni a kapura és leadni a csapattársnak is szabad. Az a játékos, aki leteszi a játék közben a lábát, elveszti a jogosultságát a játék alól, amíg nem kerüli meg saját alapvonalát. Ilyen esetben, ha hozzáér a labdához szituációtól függően szabadrúgás, de akár büntetőrúgás is adható.
A kerékpárlabda története
1883. szeptember 14-ét találta ki Nicholas Edward Kaufmann, úgy hogy egy ember a kerékpárja, azaz annak az első kereke segítségével terelte, terelgette a saját kutyáját és végül innen jött a nagy ötlet. Ezután Washingtonban mutatta be az ameriaki kerékpárakrobata a nyilvánosságnak szülővárosa, Rochester körében. Egy másik kerékpáros, John Featherly volt a csapattársa. E remek bemutató lett a kerékpárlabda-játék születésnapja.
Először a kerékpár egy magasabb fajtájával játszottak, az amerikai Star-Bicycle-lel, ami hamar népszerű lett és eljutott Európába is. Két berlini kerékpáros, Paul és Otto Lüders a Bundesverein Sport Berolina-ból voltak 1901-ben az első európaiak, akik hivatalosan kerékpárlabdáztak. Vendégtermekben, tornatermekben, sportpályákon ahol parkett vagy hasonló talaj volt, játszottak a kerékpárosok kerékpárlabdát. Legtöbbször kettő a kettő ellen, vagy füvön hat-hat ellen. A Bund Deutscher Radfahrer javaslatára1930-ban páros terem-kerékpárlabda és hatos gyep-kerékpárlabda kategóriában világbajnokságot is rendeztek. Az első páros aki címet szerzett Lipcsében a drezdai Scheibe/Bernd kettős. Gyep-kerékpárlabdában a francia hatos győzedelmeskedett Németországgal szemben Antwerpenben.
A hatos kerékpárlabda-játék mellett az ötös-kerékpárlabda is fejlődött (itt még nem voltak nemzetközi versenyek), azonban a páros kerékpárlabda gyorsan eljutott a messzi Japánba, Szingapúrba, Hong-Kongba és Malaysiába is, majd még gyorsabban vált népszerűvé. Az európai nemzetek azonban dominánsabbak maradtak.
Kezdetben a páros kerékpárlabda a németeknek volt a játéka. 1951-től 1954-ig és 56-ban Willi és Rudi Pensel voltak a másodikak, majd 1955-ben 1957-ben világbajnokok lettek. Ezután lettek a svájciak nyerték a világbajnokságokat. Végül 1965-től 1989-ig jött a világ legjobb kerékpárlabda-párosa Csehszlovákiából: Jan és Jindrich Pospisil, akik 21szer nyerték el a világbajnoki címet. Visszalépésük után nyerték meg 1990-ben a Steinmeier testvérek és 1991-ben és 1992-ben a King testvérek a világbajnokságot. 1993-ban először rendeztek VB-t Európán kívül, Hongkongban. Itt tudott Svájc 33 év után újra a dobogó legfelső fokán állni. 1994-ben Saarbrückenben újra a King testvérek nyerték el a világbajnoki címet. A következő években is Németország vihette haza az aranyérmet. 1998-ban a Latzel – Hormann páros győzedelmeskedett, azonban 2000-2001-ben a gärtringeni Lomuscio testvérpár bizonyult a legjobbnak.
Legjobb eredmények
Év | Helyszín | Verseny | Kategória | Versenyző(k) neve | Eredmény |
2009 | Tavira – Portugália | Világbajnokság | Felnőtt | Szitás Tamás-Toma Vilmos | 10. helyezés |
2013 | Basel – Svájc | UCI Világbajnokság | Felnőtt | Szitás Tamás – Toma Vilmos | 9. helyezés |
2017 | Dornbirn – Ausztria | UCI Világbajnokság | Felnőtt | Árendás Tamás – Toma Vilmos | 8. helyezés |
2019 | Basel – Svájc | UCI Világbajnokság | Felnőtt | Árendás Tamás – Toma Vilmos | 9. helyezés |