Rózsa Balázs hazahozta a sprint trikót a Bolgár Körről!

Hazaérve a sikeres ibrányi országos bajnokságról, ahol a csapatból Istlstekker Zsolt ezüstérmet szerzett az Epronex – Gesu Bikewear Cycling Team nyakába vette Európát: előbb az egyik legrangosabb lengyel UCI 2.2-es versenyen a Solidarnosc et des Champions-on, majd  2+5 napos Bolgár UCI 2.2-es versenyeken az In the Footsteps of the Romans és a 68. Bulgár körversenyén álltak rajthoz. A versenyekről a csapat küldte számunkra a beszámolóját:

16 nap alatt összesen 13 napon állt rajtvonalnál az Epronex gárdája, megtéve közben 1600 km transzfert egy nap alatt Lengyelországból Bulgáriába. Külön nehézséget jelentett a friss mezőny akivel szembetalálta magát a csapat a bolgár többnaposokon, mégis sikerült egy újabb mérföldkövet elérni: Rózsa Balázs megszerezte és 5 napi kemény csapatmunkának hála hazahozta a zöld sprint trikót, ráadásul a hegyi trikót is viselte 1 napig, ezt a sikert magyar csapatnak körülbelül 15 éve nem sikerült elérnie.

A Solidarnosc et des Champions 5 napos lengyel UCI 2.2 versenye épphogy csak fejeződött szombaton, mi már padlógázzal robogtunk hazafelé, mert egy Lodz – Bankso 20 órás transzfer várt a csapatra, hiszen vasárnap délután Szófia alatt Banskoban technikai értekezlet és licenc bemutatás várt ránk, így mindössze 3 óra alvás fért bele az utazásba a pakolás és logisztika miatt. Teljes staff csere történt, csupán a csapat főnöknője, Zsuzsi állt bele mindkét többnaposba. A Solidarnoscon Szeghalmi Bálint, Bogár Gábor és Bódi Márton voltak a csapat segítői; majd a bolgár körre Kenyeres Ábel és Árvai Attila biztosították a csapat hátterét, működését. A versenyzők terén mindössze 3 friss embert tudtunk indítani Bulgáriában: Istlstekker Zsoltot, Szatmáry Andrist és Pápai Ádámot. A fáradt Solidarnosc különítményből Rózsa, Solymosi, Kiss és Gönczy érkezett meg Bulgáriába.

Vámosi László

Vámosi László

Vámosi László

Vámosi László

Vámosi László

Vámosi László

Vámosi László

Vámosi László

Vámosi László

Vámosi László

Vámosi László

Vámosi László

Vámosi László

Vámosi László

A két bolgár versenyről Rózsa Balázs számolt be:

“Személy szerint nem éreztem túl frissnek magam Solidarnosc és a Bulgáriába való utazás után. Aktívan kezdtük az In the Footsteps of the Romans 2.2-es körversenyt. Sajnos én az első 15 km-en a lejtmenetben egy éles tárgy miatt defektet kaptam, mire elkaptam a mezőny végét, a sor már darabokban hevert, ekkor megfordult a fejemben az is, hogy ezt a versenyt elengedem és rápihenek a Bolgár Körversenyre. Elől viszont megálltak és visszazárkóztam. Nem sokkal később egy 28 fős szökés alakult ki, amelynek én is a tagja voltam, és az előnyünk folyamatosan nőtt. A támadásokat követően utolsó 10 kilométeren egy ukrán versenyzővel gurultunk el és összedolgozva haladtunk. A 8. helyért külön idővel érkezve sprintelt le, de számomra fontosabb volt az, hogy időt adjunk a mögöttünk érkező nagyobb mezőnynek. Amit pedig a második nap a csapat művelt… Az első hegyi hajrát követően ment el a nap elmenése, akik közül ketten is közel voltak hozzám, veszélyeztetve az összetett pozícióm. A csapatból mindenki egytől-egyig odatette magát, hogy utolérjük őket, összetettben a csapat megőrizte a 9. helyem, ezzel 3 UCI pontot sikerült gyűjteni!” – mondta el az In the Footsteps of the Romans versenyről.

Az előző versenyt rövidebb utazás követte a Bolgár Körversenyre, melyen szintén részt vett magyar színekben D. Kovács Dávid az Electro Hiper Europa és Orosz Gergő a Team Novak képviseletében, míg az 5 szakaszos körversenyen Pápai Ádám is indult. Balázs így számolt be az újabb, sikert jelentő viadalról:

“A prológ egy teljes egészében kockaköves, 1 km hosszú pályán zajlott, semmit sem melegítettem rá, mert ez volt a pihenőnap a “13 szakaszos Grand Touromon”.

Az első napon mindannyian próbálkoztunk belekerülni a megfelelő elmenésbe, ez végül nekem sikerült szólóban és közel 130 kilométert töltöttem az élen. Megnyertem az aznapi egyetlen hegyi és sprint hajrát is, így abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy viselhettem (volna) mindkét trikót a második szakaszon! Az utolérésem után a sprintben még megpróbáltam segíteni Gönczy Gerinek, aki sajnos bukott, de szerencsére komolyabb sérülés nélkül megúszta.

A második napnak azzal a céllal vágtunk neki, hogy megpróbáljuk megőrizni a zöld trikót. Annak rendje és módja szerint belekerültem a nap elmenésébe, rajtam kívül 15 versenyzővel és másfél perces előnyt harcoltunk ki a mezőnnyel szemben, de a hajrá előtt 20 kilométerrel szétszakadtunk és én hátul ragadtam. Ezt követően Andris, Buktu és Zsolti maradtak velem a 23 km-es emelkedőn, amin át kellett verekedni magunkat Troyanig, hogy pontazonossággal a GC eredmény alapján megőrizzem a zöld trikót, de a sprinthajrá győztest nem tudtuk utolérni, visszacsúsztam a második helyre.

A harmadik napon meglepetés ért a rajt előtt, mert hegyi trikóban állhattam oda a rajtkapuba, mert a hegyi összetettben első és második helyen álló versenyzők más mezeket viseltek, így ha nem is alanyi jogon, de mehettem egy napot pöttyösben is. Megint csak szerettünk volna elmenésbe kerülni, mert 2 sprinthajrá is volt a szakaszon, de pont lekéstem róla. A pontversenyben a hátrányom 3 ponttal nőtt, a szakaszon azonban a 16. helyen zártam.

A negyedik napon rövid, de annál intenzívebb etap várt ránk Burgaszig, az összetettben élen álló versenyző csapata a rajttól fogva kemény tempót diktált, egyértelművé téve azt, hogy nem engednek hazaérni senkit. Sokat próbálkoztam, hogy a féltávnál lévő sprinten valahogy pontokat szerezzek, egy ukrán versenyzővel sikerült is megszöknünk. Megint megvolt az összhang köztünk, igyekeztünk egyenlő arányban kivenni részünket a munkából. A hajrá előtt biztos, ami biztos alapon azért megkérdeztem őt, hogy érdekli-e a sprint, melyre határozott nemmel felelt, ő azonban szimpatikus módon az utolsó 50 méteren rám került… A harmadik helyért a srácok nagyot mentek és Zsolti leszedte a zöld trikóst, megadva nekem az esélyt, hogy felzárkózzam 1 pontra a zárónap előtt.

Az utolsó nap, nem is tudom mit is mondhatnék… Az első hajráig, ami 58 km-nél volt 50 km/h-s átlagot mentünk az oldal pofaszélben, mert nyílt volt még az összetett, a hegyi összetett, és a sprint összetett is. Rengeteget próbálkoztunk, mindenki 110%-ot adott azért, hogy megszerezzem a trikót. Ha nem sikerült szökésbe kerülnöm, azonnal előreálltak a srácok és összehúzták a sort, ha elmentem, akkor viszont a zöld trikós során kívül a szerb válogatott is jelentős erőket mozgósított. A hajrá előtt megint elől voltam és rá tudtam menni a sprintre, ahol a már korábban kétszer említett ukrán versenyzőtársamtól kb. fél kerékkel kikaptam, azonban ezzel a 2 ponttal azonban visszavettem a vezetést a zöldért folyó küzdelemben, de nem nyugodhattam meg, főleg azért mert egy olyan versenyző került szökésbe, aki veszélyes volt rám, ha megnyeri az utolsó hajrát. A sprintet megnyerte, ugyanakkor 8 perccel jobban álltam nála összetettben, így csak azt kellett menedzselnünk, hogy ne verjen meg ennyivel a szakaszon. Szerencsére a hegy előtt utolértük őt, de „hivatalból” végignyomtam a szakaszt a srácok belerakott munkája miatt. A második csoporttal érkeztem 2.5 perc hátrányban, 32. helyen zártam az összetettben, de ami még ennél is fontosabb, hogy ZÖLD TRIKÓBAN!

Elmondhatatlan érzés átélni azt, hogy Andris, Ádám Buktu, Gönczy Geri és Zsolti egy emberként, önmagukat feláldozva, 110%-ot adva mindent megtett ezért az eredményért. Egyszerűen nem tehettem meg, hogy feladom a harcot a trikóért, csupán azt sajnáltam, hogy egyedül álltam fel a pódiumra, és ők nem jöhettek fel velem.”

EREDMÉNYEK

Június 23-26. – Cycliste de Solidarnosc et des Champions (UCI 2.2)

5 szakasz, 75 + 97 + 192 + 213 + 165 km

Június 28-29. – In the Footsteps of the Romans (UCI 2.2)

GC – 2 szakasz, 126 + 137 km

Június 30 – július 5. – 68th Tour of Bulgaria (UCI 2.2)

GC – 5 szakasz, 186 + 113 + 180 + 108 + 187 km

Points Classification